Gondolatok. Az ember legnagyobb ajándéka, amit kaphatott odafentről. Ez különbözteti meg az állatoktól és az embertársaitól is. Hogy gondolkodik, hogy elmélázik az élet apró-cseprő és néha eget rengető gondolatain.
De valóban mindig adomány a gondolataink feletti uralom? Nem volna e jobb élni ösztöneink szerint. Vagy néha csak kikapcsolni az agyalást és nézni magunk elé. Akkor talán nem lenne annyi keserűség az emberekben, annyi csalódás, beteljesületlen álom. Talán a Világ is változna?
Viszont ha nem lennének gondolataink, hogyan élnénk túl ezt a borzalmat, amit a Világnak nevezünk. Kell, hogy optimistán tekintsünk a Világba még akkor is, hogyha ott legbelül tudjuk nagyon nehéz lesz az utunk.
Utolsó kommentek