Jó hetem volt, sőt szuper. Rég voltam ilyen jó kedélyállapotban. Pedig hétfőn nem úgy indult, hogy ebből még akár valami jó is kisülhet.
Láttam hétfőn, de furcsa érzésem volt mintha nem akarna látni, de lehet, hogy csak bemeséltem magamnak. Ettől totál szar kedvem volt, még a koleszes nevelőtanár is észrevette, hogy valami nem stimmel velem.
Kedden, amikor jött felém. Még szerencse, hogy ültem, reszkettek volna a lábaim, pedig a vérnyomásom rendben volt. És az a szöveg amit suttogott a fülembe: töröljem ki az üzenetet olvasás nélkül. Erről persze a haveroknak tök más elképzelésük volt. Ha már egyszer elküldte, jogod van megnézni mi áll benne. Én meg évszázadokat ültem a gép előtt és járt az agyam töröl, vagy nem töröl. Fogalmam sincs, hogyan de olvasás nélkül töröltem. Egytől egyig mindenkitől megkaptam, hogy te hülye, nem normális, idióta lehet, hogy életed üzenetét törölted ki. Na, ettől az életem üzenet szövegtől kicsit megijedtem. Ha igaza van…
Szerda. Minél előbb látni és beszélni vele. Kideríteni mi volt az üzenetben. A minél előbb látni bejött, de a beszélni része nem sikerült. Csak néztük egymást és én jól éreztem magam. Talán így Egymás Szemében még jobb volt mintha beszéltünk volna. Csak lopva nézni rá.
Csütörtök. Már beszélni is sikerült. Szóval tetszik a hangom? Azt is megtudtam, hogy vár rám egy új üzenet. Ez a üzenet volt az elmúlt három nap csúcsa, úgymond.
Most pedig jól érzem magam, nem tudja semmi kedvemet venni.
Mi lesz most? Mi lesz velünk?
Áááá, most ez sem érdekel, most csak örülök az elmúlt három napnak.
Utolsó kommentek